És aki e cím büszke tulajdonosa, Pirner Alma alias Ginger Jones. A legsikeresebb magyar sztriptíztáncossal beszélgettünk a cím elnyerése utáni, illetve azt megelőző életéről.
3x: Szia! Régóta ismerjük egymást, de most már egy olyan lányként – na jó, asszonyként – tekinthetünk rád, aki egy elég extrém műfajban lett a világ legjobbja. Mennyiben változtatta meg ez az emberek hozzáállását irányodban?
PA: Szerencsére pozitívan változott mindenki véleménye. Egy Világbajnoki cím garancia a színvonalra, ezt nem lehet, és senki nem is akarta megkérdőjelezni.
3x: Válasszuk akkor külön, mennyiben változott a “civil” és mennyiben a hivatalos partnerek viselkedése a cím elnyerése után?
PA: A hivatalos partnereim, mint például menedzsereim különböző országokban nagyon büszkék rám a cím elnyerése miatt, és persze azt is tudják, hogy ez által több műsort tudnak Ők is eladni és magasabb árakon. Ami a szakmabeli táncos kolleginákat illeti, természetesen mindenhol van irigykedés és féltékenykedés, de ezzel én egyáltalán nem foglalkozom. A hétköznapi emberek viszont nagyon pozitívan álltak hozzám a VB megnyerése után és őszintén gratuláltak.
3x: Mostanában elég keveset vagy itthon, ennyit számít munka szempontjából a cím?
PA: Persze. Ennél rangosabb verseny a sztriptíz műfajában nem létezik. Ha valaki nyer egy ilyen versenyen, az elég komoly „lavinát” indít el maga után, rengeteg felkéréssel és médiaérdeklődéssel.
3x: Itthon azon kívül, hogy néhány műsorban persze lehozták a hírt, változott valami veled kapcsolatban munka terén?
PA: Itthon az emberek nem annyira nyitottak az igényes és látványos show műsorra, így a fellépések terén nem igazán változott, a tánciskolám terén viszont igen, rengeteg tanítványom van mostanában. A lányok hitelesnek érzik tőlem és nálam tanulni.
3x: Előtte voltál a Moulin Rouge szólótáncosa is, nem halmoznak el hasonló felkérésekkel?
PA: Abban az időben is jártam gyakran fellépni külföldre, de azért nem ennyit.
3x: Az elmúlt majd másfél évben végigtáncoltad Spanyolországot, Kanadát, Ausztráliát, és persze az Egyesült Államokat is. Mennyire voltak ezek élvezhetőek, fárasztóak? Milyen fellépéseket kértek tőled?
PA: Nagyon fárasztóak voltak, és egyben nagyon élvezetesek is. Amíg nem kell napi 5-6 showt csinálnod, el se hiszed, hogy képes vagy rá… Én ezek alatt a nagyon fárasztó turnék alatt ismertem meg a határaimat igazán. Nem is gondoltam volna, hogy akár fizikailag, akár szellemileg így fogom bírni hónapokon át a szabadnap nélküli munkát. Rengeteget utaztam és mindig időt szakítottam arra, hogy azért körül is tudjak nézni. Nagyon sok olyan dolgot volt szerencsém látni, amit a legtöbb ember csak a Tv-ből ismer… A Niagara Vízesést, amikor annyira közel mész, hogy a permetet érzed az arcodon…vagy egy kis kengurut, aki épp akkor dugta ki a még csupasz fejét,a mama erszényéből,amikor arra sétáltam…
3x: Előtte nem sokkal részt vettél ugye Alicante-ban is egy rangos versenyen, amely az Európa bajnoki címért folyt. Ott is szép sikert értél el, de nem nyertél. Mi lehetett az oka?
PA: Nem volt túl sok időm készülni arra a versenyre, illetve nem voltam akkor még túl jó akrobatikában és poledance-ben.
3x: A verseny végeredményével kapcsolatban akkoriban felreppentek pletykák, hogy bunda volt az egész. Ezt hogyan látod te, aki benne voltál?
PA: Mint általában minden versennyel kapcsolatosan,ami valahol a szépségről szól,és sok nő van együtt, „felreppennek”ilyen hírek, aminek nincs semmi alapja, csak valaki, aki nem ért el olyan helyezést, amire vágyott, azzal akar kompenzálni, hogy mások hitelességében kételkedik. Megszokott dolog…
3x: Voltak más magyar résztvevők is ott. Hogy jöttél ki velük? Volt köztetek versengés?
PA: Én egy versenyen és általában, soha nem másokkal foglakozok, kizárólag a saját teljesítményemmel, fejlődésemmel és felkészülésemmel. Sok ember rengeteg energiát veszteget arra, hogy másokkal foglalkozik, és nem saját magával. Nekem ennyi időm nincs.
3x: A Való Világból megismert Sziszi is ott lépett fel abban a klubban, ahol te is vendégszerepeltél utána? Milyennek ismerted meg őt? (ha megismerted)
PA: Semmilyennek. Szinte a köszönésen kívül nem beszéltünk semmit. Ez egy nagy hely, tele lányokkal és vendégekkel.
3x: Rengeteg előítélet kering a sztriptíz és a prostitúció kart-karba öltve járásáról. Van ezeknek alapjuk?
PA: Biztos van, különben nem keringenének ilyesmik. De sztriptíz és sztriptíz között is van különbség, mint ahogy minden szakmában vannak kiválók, jók és rosszak.
3x: Magyarországon a kisebb klubokban megjelent sztriptíztáncosnők valóban “elvihetőek” voltak a vendégek számára, gyakorlatilag a sztriptízzel fedezték az egység kupleráj voltát, meglehetősen gyengén. Lehet ez az oka annak, hogy Magyarországon nem tudott kialakulni egy olyan réteg, amely megelégszik az úgynevezett “table dance” műfajjal, és nem keveri a kurvázással?
PA: Igen, abszolút. Kint azért mennek a vendégek egy ilyen klubba, hogy jól érezzék magukat, teljesen szexmentesen. Míg itthon ez azért nem egészen így van.
3x: Neked volt szerencséd – kicsit talán profánul hangzik ez persze – végigmenni a világ sztriptízre éhes társadalmi rétegén. Hogy viszonyulnak a táncosnőkhöz a különféle tájékokon?
PA: Ausztráliában, Kanadában és az USA-ban a legkorrektebbek, a lányokhoz hozzá sem lehet érni a vendégnek. Ha Európát nézzük, a németek és osztrákok kedvelik az igényes show-kat, és eléggé visszafogottak, akárcsak a skandinávok. Az olaszok pedig a legrámenősebbek.
3x: Ért valamilyen kimondottan kellemes vagy kellemetlen meglepetés a munkád során külföldön?
PA: Az mindig nagyon kellemes meglepetés, ahogy fogadnak. Kanadában például, ahogy megérkeztem a szállodába, egy óriás virágcsokor várt a szobában, amiben ráadásul szauna és jacuzzi is volt…
3x: És itthon?
PA: Itthon is vannak helyek, ahol nagyon szeretek fellépni, és mindig meg is hívnak, amikor itthon vagyok. A közönség hozzáállása azonban nem annyira jó a legtöbb helyen, mint külföldön. Rengeteg irigy és féltékeny emberrel találkozom, és előfordulnak e-mailes zaklatások és provokáló levelek, ami például egy tipikus magyar sajátosság, mert külföldről még soha nem kaptam ilyen jellegű e-maileket.
3x: Tőled is meg kell kérdeznünk, hogy érzed, van-e differencia az itthoni és külföldi erotika kiállítások hangulata? Közönség, szervezők hozzáállása, stb…
PA: Abszolút. Kint sajnos ez is igényesebb, jobban megbecsülik a fellépőket, és a közönség is nyitottabb az igényes show-ra.
3x: Tavaly az itthoni kiállításon mutattad be először a VB-címet érő produkciót, amit mi is megörökítettünk. Hogy jött az ötlet a légisztriptízre?
PA: Egy koncerten 3 évvel ezelőtt láttam egy ilyen légtornász számot, és már akkor megfogadtam, hogy megtanulom…akkor még nem tudtam, hol fogom majd előadni, de aztán jött a VB-re a felkérés, és elkezdődött az őrült gyakorlás…
3x: Mészáros Dórit is hívtad, hogy menjen veled Kanadába a versenyre. Tőle tudjuk, hogy szinte fanatikus módon keltél fel hajnalok hajnalán, és mentél be “edzeni”. Mindig így pörögsz?
PA: Igen, a Hugit is hívtam, és utána turnékra is, de Ő nem egy utazgatós világjáró típus sajnos. Próbálom a napjaimból, az életemből a maximumot kihozni, és mivel elég sok lábon állok, kötelező a pörgés, különben nem úgy mennek a dolgok, ahogy szeretném.
3x: Sok nagy sportolótól tudjuk, a jó eredményekhez fontos a stabil családi háttér. Anyud – akinek ezúton is gratulálunk a lányához – mindig is melletted állt a kezdetektől fogva?
PA: A kezdetek kezdetétől. Ő az, akivel mindig mindent meg tudok beszélni, és számít a véleménye, tanácsa. És megvan az a pozitív tulajdonsága, hogy tud elfogulatlanság nélkül véleményezni és tanácsot adni.
3x: Igen korán belecsöppentél a fotómodellkedésbe, ráadásul nem is a túl light-os műfajba. Ahogy régebben nevezted őket, sok “óvodáskori” sorozatod van, amiket legszívesebben eltüntetnél örökre. Mivel nem vagy elégedett velük kapcsolatban?
PA: Nem akarom én azokat eltüntetni, az is én vagyok! Csak furcsa, hogy mennyit változik az ember. Én szerencsére abba a típusba tartozom sokat szerint, akinek jól állnak az „évek”. Nem beszélve arról,hogy a stílus, ami a fellépéseknél közel áll hozzám, nem lányoknak való, hanem nőknek. Kell egy bizonyos kor, mondjuk 25 felett, hogy hiteles legyen.
3x: Egy ideig vállaltál hardcore-munkákat is, filmen is, fotókon is. Nem tartott sokáig, így joggal következik a kérdés, az érte kapott pénzt nem érte meg vagy egyéb okod volt végül rá, hogy azokat befejezd?
PA: A pénz sem érte meg, illetve nem is akartam volna jobban belefolyni, és azt is csak úgy lett volna érdemes csinálni, ha arra mész, hogy Te legyél a legjobb… Ahhoz pedig sok mindent be kell vállalni, ami nekem már nem fért bele.
3x: A tánc mellett főiskolára jártál, tánciskolát működtettél. Melyikre milyen hatással volt a múltad? Ha volt…
PA: Semmilyen hatással szerencsére. A teljesítményemet nem ez alapján ítélik meg.
3x: Ezeket a tevékenységeidet mostanában tudod még folytatni?
PA: Persze természetesen. Minden csak jó szervezőkészség kérdése. Tavasszal készülök még egy iskolát nyitni itthon és Berlinben is, illetve forgatom a második sztriptíz-aerobik oktató DVD-met is. Ezen kívül pedig foglakozom még sztriptíz-aerobik ruhákkal, és van egy internetes shop-om, ami kizárólag nőknek szól.
3x: Férjed – aki tulajdonképpen szakmabeli is egyben a tánciskolás honlapotok szerint – elkísér mindenhova, segít a munkádban. Ez egy ideális helyzet szerinted/szerintetek, hogy a munka is haladjon, és azért a magánélet, az együttlétek se sínyledjék meg a sok utazást?
PA: A férjem intézi a céges ügyeinket, minden olyan dolgot, amihez a személyes jelenlétem nem szükséges. Nagyon kevés szabadidőnk van, amit tényleg egymással tudnánk tölteni, de valamit valamiért…és a rengeteg közös utazás kárpótol azért sok mindenért.
3x: Az esküvőtökön még nem is sejtettük, hogy az ifjú férj miért is olyan rutinos a színpadon, amint a nászajándékának szánt műsort prezentálja neki Mészáros Dóri és Judy Nero. Hogy került ő is kapcsolatba ezzel a műfajjal?
PA: Ő soha nem szerepelt színpadon és nem is táncolt soha. És a jövőben sem áll szándékában chippendale-nek állni…(szerencsére) Egyszerűen csak jól érezte magát az esküvőn.
3x: Örök dilemma a kívülállók számára, hogyan lehet ezt a munkát a magánélettel összeegyeztetni. Nektek mindig zökkenőmentesen megy ez?
PA: Minden csak intelligencia kérdése. Hogy a fejedben helyre tudd tenni a dolgokat, és bízz saját magadban, illetve a másikban is. Az sem árt, ha különböző egyéniségek vagytok.
3x: Biztosan korai még erről beszélnünk esetetekben, de hogy áll az utódlás kérdése? Van már tervben valami?
PA: Az elkövetkezendő 5 évben még biztos nincs, ameddig ennyi fellépésem van, ezeket szeretném kihasználni.
3x: Mik a jövőbeni tervek? Mesélj egy kicsit róla, hogyan látod a jövődet, hacsak nem stratégiai titkok ezek :)))
PA: Készülök franchise rendszerben még több tánciskolát nyitni, itthon és a környező országokban is.
Egy exkluzív fehérneműbolt megnyitásán is gondolkodom. Év végén ismét VB, amire készülök, illetve lesz egy verseny Las Vegas-ban, amikor is a „Canadian Dream Team” és az „American Dream Team” csap össze egymással egy nagyszabású versenyen. Olyan előadók a csapatok tagjai, akik már nyertek VB-t valamikor. Én a kanadai csapatot erősítem majd. Most pedig éppen Ausztráliába indulok turnézni a Crazy Horse Revübe, illetve meghívtak Új-Zélandra is fellépni, és egy Playboy és Penthouse címlapszerződést is kaptam.
3x: És mik a jelenleg futó project-ek? Hol láthatunk legközelebb? Hogy találhat meg valaki, ha egy sztriptíz világbajnokot szeretne megtekinteni, felkérni?
PA: Idén már nem tudok fellépést vállalni itthon, amit annyira nem is bánok. Most 2 hónapig Ausztráliában és Új-Zélandon leszek, április végén jövök csak vissza. Utána Németországban és Olaszországban lesznek hétvégenként fellépéseim júniusig, nyáron pedig ismét Kanada 1,5 hónapra.
Szeptembertől Németország ismét, decemberben pedig vissza Kanadába a szriptíz Világbajnokságra.
3x: Ha zárógondolatként modhatnál valamit, mi lenne az?
PA: Ha igazán hiszünk valamiben, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, a siker nem kerül el.
Ne pocsékoljuk energiáinkat arra, hogy másokkal foglalkozunk, inkább saját magunkat építsük testileg, lelkileg, szakmailag.
